Ó igen

2009 július 10. | Szerző: |

 vagyok.


És már a verandán is ülök egy bögre kávéval, és egy meleg pokróccal, miközben az esőt nézem.


De hol is tartottam?


 


Nem akarta még elengedni a lányt. Még a kezei között akarta tartani.És hogy még mi mindent akart vele tenni, abba bele sem akart gondolni. Érezte hogy a lány megmozdul, de csak annyira engedte el, hogy a szemébe tudjon nézni. Meglepetésére fájdalmat látott a szemében a harag helyett amit várt. A lány kibontakozott a karjaiból, és elment mellette. A karja után nyúlt, és elkapta.  A lány kihúzta a kezét.


-Mit akarsz még tőlem? Minek jöttél ide?  Mire volt jó ez az egész, beleértve az előbbi csókjelenetet is?Még mielőtt elkezdenéd mondani miért nem jöttél el, közlöm hogy nem érdekel. Pontosan azt kaptam amit vártam. A jóképű bűnbánó arcodat meg tartogasd annak akinek elég a csomagolásod. Bár én is bedőltem neki, de ne aggódj, nem fog előfordulni többé.


És már el is indult.


Mégis sikerült felidegesítenie. Remek. Ebben, legalább jó volt. Nem tudta mit csináljon. Ha másról lett volna szó, nem róla, már rég kidumálta volna magát, de vele semmi nem úgy működött ahogy kellett volna. Teljesen cselekvőképtelen volt ha a közelébe került. Legszívesebben csak elvitte volna magához, és beszélgetett volna vele. Meg akarta ismerni, és megtudni mindent róla, és nem akarta elengedni többé. Ezzel szemben állt a járdán, és nézte ahogy távolodik.


Tudta hogy bajban van…


Too Late?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!